A természet üzenetei


"A természet felkarolta, ahogy minden roncsot felkarol. Magányát megvigasztalta, ahogy minden magányt megvigasztal. A természet minden elhagyatottnak segítségére siet. Ahol minden hiányzik, ott egészen odaadja magát. Virággal futtat be minden omladékot. Repkénnyel köti össze a köveket és szerelemmel az embereket." /Victor Hugo/

Tavasz Sepsimagyaróson, 20010.
Fotó: Magerusan Marius

M.Simon Katalin versei:


A tavasz üzenete
Üzen a tavasz
A föld illatával,
Avarban nyíló
Harmatvirággal,
Üzen faágon
Vajúdó rügyekkel,
Hajnali pírban
Fürdőző reggellel,
Üzeni a mélyben
Dermedő léleknek,
Feledés zugában
Halódó Reménynek,
A Hitnek, hogy áldást
Terem a Szeretet,
Forrást, mely serkenti
Szendergő lényedet.





 Nyár a sugási erdőben, 2010.
Fotó: Farkas Endre
                                  
                                                         
Nyár                                         Fényével kecsegtet a kékszemű táj
Járni járatlan ösvényeken,
Álmodni fortyogó forrás tövében,
Hol szarvas nyomában nyargal a nyár.

Megrészegülve a fenség csendjétől
Lelkedbe róni alkony illatát,
Mikor a Nap a bércen elidőzve
Tűzszínre váltja az ég hajlatát.


Harmaton kelni a hajnal ölében,
Mint dalnok sereg lombok karzatán,
 Együtt barangolni a féktelen nyárral,
Míg csábít a csalfa látóhatár!





Ősz a   sepsiszentgyörgyi parkban
Fotó: Magerusan Mar
Ajándék

Ölembe hulló sárga levél –

Az őszt sodorja felém a szél…
Lelkem kapuját kitárom,
Térj be hozzám, fáradt vándor!

Jöttöd számomra ajándék,
Asztalomnál légy hát vendég!
Égő szomjadat enyhítse
Forrásomnak tiszta vize!




Tél tere-fere
Szél jár-kel
köd száll fel
hó tere
szikrázik
nap heve
ráfázik
fagy foga
vicsorog
tél tava
jeget fog
fényed
ha melenget
hókedved
felenged!